Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

TANULMÁNYOK

A bankközi likviditási többlet hatása a vállalati és bankközi kamatokra

Varga János Zoltán
PhD-hallgató,
Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar


Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2016/1 (p. 95-110.)


ÖSSZEFOGLALÓ: A bankrendszer likviditási pozíciója alatt a kereskedelmi bankok jegybankkal szembeni nettó követelését értjük. Ha ez a követelés pozitív, akkor a bankrendszer szintjén likviditási többletről, ellenkező esetben likviditási hiányról beszélünk. A tanulmány bemutatja, hogy milyen okok vezethetnek a többlet kialakulásához és milyen hatásai lehetnek a transzmissziós mechanizmusra. Magyarországon – a feltörekvő országokra jellemző módon – tartós likviditási többlettel rendelkezik a bankrendszer, ezért áttekintjük, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a hazai többlet kialakulásában és milyen eszközöket alkalmaz az MNB a többlet kezelésére. Emellett, a szakirodalomban megszokott módon, kointegrációs regresszióval és hibakorrekciós modellekkel teszteljük a magyar adatokon a vállalati hitelkamatok és a bankközi kamatok átárazódását és a likviditási pozíció hatását a kamattranszmissziós mechanizmusra. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált időszakok során (2003. január–2015. augusztus, illetve 2003. január–2008. augusztus) a bankközi többlet növeli a vállalatoktól elvárt kamatprémiumot, ami ellentmond az elméleti modellek megállapításainak. A bankközi kamatokra gyakorolt hatás azonban teljes mértékben egybevág mind a nemzetközi tapasztalatokkal, mind pedig az elmélettel, azaz a növekvő forintlikviditás a bankközi kamatokat lefelé tolja.

KULCSSZAVAK: monetáris politika, pénzügyi rendszer, kamatláb, kointegráció

JOURNAL OF ECONOMIC LITERATURE (JEL) KÓD:
E42, E43, E52, C32


Töltse le a teljes cikket!