Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

Tanulmány

A felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúráját befolyásoló tényezők vizsgálata

Luksander Alexandra
közgazdász, számvevő asszisztens, Állami Számvevőszék

Béres Dániel
közgazdász, számvevő asszisztens

Huzdik Katalin
PhD, főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Németh Erzsébet
Dr. habil, elnöki megbízott, Állami Számvevőszék

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2014/2 (p. 237-258.)


Összefoglaló: A gazdasági válság kapcsán a pénzügyi kultúra, illetve annak fejlesztési szükségessége egyre nagyobb figyelmet kap. A pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programok eredményességéhez elengedhetetlen annak ismerete, hogy milyen tényezők befolyásolják az emberek pénzügyi ismereteit. Éppen ezért az Állami Számvevőszék koordinációjával megvalósuló Pénzügyi Kultúra Kutatás adatait felhasználva arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok különböző demográfiai és oktatási jellemzői miként hatnak pénzügyi kultúrájukra. Eredményeink szerint a fiatalok pénzügyi tudása jelentős különbséget mutat a vizsgált ismérvek szerint. A férfiak, az idősebbek, a magasabb jövedelműek, valamint azok a fiatalok, akik jövedelmének kisebb része származik a családtól, magasabb pénzügyi kultúrával jellemezhetők.
Az eredmények alapján a felsőfokú oktatásban tanított pénzügyi-gazdasági ismeretek kedvezően hatnak a fiatalok pénzügyi ismereteire, ugyanakkor a képzés- és a munkarend típusának hatása nem szignifikáns. Elemzéseinkből az is kiderült, hogy a pénzügyi-gazdasági ismeretek középiskolai oktatása nem befolyásolja a fiatalok pénzügyi tudásának szintjét. A vizsgálatban részt vevő diákok jobban teljesítettek az elméleti mint a gyakorlati jellegű kérdések esetében. A pénzügyi ismeretekre vonatkozó elméleti és gyakorlati tudásra is igaz, hogy a férfiak, az idősebbek, akik gazdasági képzésre járnak, illetve ilyen jellegű tárgyakat tanulnak az egyetemen, magasabb szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek. Ugyanakkor bizonyos különbségek is megfigyelhetők. Így a jövedelem és annak családtól származó részaránya csak a gyakorlati ismeretek tekintetében mutat szignifikáns kapcsolatot, míg a középiskolai gazdasági képzés kapcsán elmondható, hogy az csak az elméleti tudásra gyakorol szignifikáns – pozitív – hatást.
Az oktatási ismérvek vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy míg a képzés gazdasági jellegének a gyakorlati, addig a gazdasági irányultságú tantárgy tanulásával töltött félévek számának az elmélettudás esetében erősebb a pozitív hatása. Az eredmények rávilágítanak a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása reformjának, valamint a pénzügyek iránti érdeklődés növelését célzó programoknak a szükségességére.

Kulcsszavak: pénzügyi kultúra, felső oktatás, mérés, regresszió

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, A14, D03, D12, D14, D31, D81, G11, H24, I22, J11


 Töltse le a teljes cikket! (pdf)