Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

FÓKUSZ - Közpénzügyek és az új magyar Alaptörvény

A Költségvetési Tanács a magyar Alaptörvényben
Vázlat az intézményfejlődésről és az európai uniós gyakorlatról

Kovács Árpád
professzor, Szegedi Tudományegyetem,
a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke


Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2016/3 (p. 320-337.)


ÖSSZEFOGLALÓ: A kétezres évek első évtizedében vált egyértelművé, hogy a honi költségvetési gazdálkodásnak teljesítményektől elszakadó túlköltekezése megakadályozásához nem elég az aktuális költségvetések fegyelmezettebb végrehajtása. A pénzügyi stabilitás visszanyerése és őrzése olyan stratégiai kérdéssé vált, amely új, a közpénzügyeket egységesen szabályozó alkotmányos előírásokat és erre támaszkodó magas szintű jogi normákat követelt. A helyzet megváltoztatására irányuló kezdeményezések azáltal is mind jobban felértékelődtek, hogy tovább mélyült az eladósodottság, nem teljesültek a konszolidációs programok. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság államcsődközeli helyzetet előidéző következményei is hozzájárultak, hogy a költségvetési felelősség szabályairól és intézményes őréről törvény született. A közpénzügyek végül 2011-ben az Alaptörvényben kaptak méltó helyet, majd a szabályozást még az év végén született stabilitási törvény foglalta keretbe. Az öt éve született Alaptörvény következetes érvényesítése vált a honi költségvetési stabilitás egyik meghatározó garanciájává. A tanulmány röviden összefoglalja az Alaptörvény közpénzügyi szabályozásának előzményeit, ismerteti a honi alkotmányos szabályozás és a kapcsolódó stabilitási törvény főbb meggondolásait, a Költségvetési Tanács munkájának főbb jellemzőit. Vázlatosan összehasonlítja a honi feltételeket az Európai Unió országainak hasonló szabályozásaival és független költségvetési intézményei feladat- és intézményfelfogásával.

KULCSSZAVAK: fiskális politika, válságkezelés, adósságkezelés, költségvetési stabilitás

JEL-KÓDOK:
 B15, E62, H15, H61, H63, L38, P48


Töltse le a teljes cikket!