Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

Tanulmányok

A magyar felsőoktatás néhány jellemzője nemzetközi tükörben


Harsányi Gergely
PhD, főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Főiskola


Vincze Szilvia
PhD, egyetemi docens, gazdasági igazgatóhelyettes, Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2012/2 (p. 226-245.)


Összefoglaló: A kormányzat a Széll Kálmán-tervben elkötelezte magát a felsőoktatási rendszer átalakítása mellett, amely szükséges és időszerű. Sem az állami felsőoktatási intézmények, sem a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számának csökkentése nem indokolt: nemzetközi összehasonlításban a magyar állami fenntartású intézmények száma jelentősen az európai átlag alatt van, az egymillió lakosra jutó államilag támogatott hallgatók számát tekintve elmaradásunk mind a környező országokhoz, mind az európai fejlett országokhoz képest számottevő. A felsőoktatásban végzettek aránya hazánkban az OECD- és az EU-19-átlag alatt van. Hazánk a felsőoktatási kiadásokat tekintve az OECD-országok tekintetében a sereghajtók között van. Ezzel szemben az államnak a felsőoktatásba fektetett invesztíciója jelentősen megtérül, hazánk ezen mutató szempontjából az élmezőnyben szerepel. Magyarországon, míg az alap- és középfokú képzésben a foglalkoztatottság az OECD- és EU-19-átlag alatt van, addig a felsőfokú képzésben átlagos vagy átlag feletti a mutató értéke. Az oktatás közvetlenül határozza meg egy ország fejlődési pályáját, így kiemelkedően fontos, hogy a változtatás irányai szakmailag megalapozottak legyenek és a növekedést szolgálják.

Kulcsszavak: felsőoktatás, megtérülés, gazdasági és társadalmi haszon

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I25, I21, J24


Töltse le a teljes cikket! (pdf)