Tanulmányok

A szuverén alapok szerepének felértékelődése a világgazdaságban

Csoma Róbert
PhD-hallgató

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2015/2 (p. 275-292.)


ÖSSZEFOGLALÓ: E cikk célja, hogy feltárja azokat az okokat, amelyek a 2000-es években az olajexportáló és a nagy feldolgozóipari exportőr országok hatalmas devizaköveteléseinek felhalmozódásához vezettek és bemutassa azt a folyamatot, amelynek során a 2008-as válság után ezek az országok módosítottak tartalékaikkal kapcsolatos befektetési politikájukon. A rendelkezésre álló statisztikai információk és elemzések alapján a cikk bemutatja, hogy szükségszerű volt ezekben az országokban e követeléseknek az optimális jegybanki tartalékszintet meghaladó részéből nagy állami pénzalapok, úgynevezett szuverén alapok létrehozása és ezek vagyonának részben külföldön történő befektetése. Különösen Kínában bizonyult ez ésszerű megoldásnak, ahol a fiskális okokból is túlfűtöttségre hajlamos gazdaságban az exportkövetelések belföldi valutára történő korlátlan átváltása a pénzállomány gyors növekedése miatt jelentős inflációval járna. Bár hosszú ideig a kis kockázatú, de alacsony hozamú pénzpiaci befektetések dominanciája volt jellemző a szuverén alapokra, de a válság óta változtattak befektetési politikájukon és érdeklődésük egyre inkább a magasabb hozammal kecsegtető tőkepiaci lehetőségek felé fordul. Befektetési lehetőséget jelent számukra az is, hogy 2008 után a szigorodó szabályozás miatt kérdésessé vált a bankok korábbi szerepe a projektek – különösen a hosszú megtérülési idejű infrastrukturális projektek – finanszírozásában. Az alapok befektetési tevékenysége révén egyúttal sajátos államosítási folyamat is zajlik a világgazdaságban, amikor magánvállatok stratégiai döntéseibe külföldi kormányok által tulajdonolt pénzalapok szólhatnak bele.

KULCSSZAVAK: szuverén alap, államosítás, Kína–USA gazdasági kapcsolatok, hosszú távú finanszírozás

JOURNAL OF ECONOMIC LITERATURE (JEL) KÓD: F02, F32, F34, F62, F63

Töltse le a teljes cikket!