Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

Tematikus szám: Makrokockázatok - eladósodottság

Kelet-Közép-Európa eladósodottsága

Az új EU-tagok nyolc éve


Giday András
okleveles közgazdász, kandidátus, szakértő, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2013/3 (p. 274-295.)


Összefoglaló:Közép-Kelet-Európa válság előtti növekedése nagyarányú külső forrásbevonásra alapozódott. A 11 új EU-tagállam bruttó külső adóssága tavaly elérte a GDP 80 százalékát, közel a duplájára emelkedett 8 év alatt. Az eladósodás oka a balti és a dél-keleti tagországokban a külkereskedelmi mérleghiány, a közép-európai országokban pedig a tőkejövedelmek miatti folyó fizetési mérleg deficitje volt. Az eladósodás nagyobb hányadban a magánszektor kölcsönfelvételeinek tulajdonítható, amelyen belül a bankok egyharmad, a vállatok határon túlról felvett kölcsönei pedig kétharmad arányban részesedtek. A vállalati szektor külső eladósodásának a fele a működőtőke-beáramláshoz kapcsolódott. Trend jellegű kapcsolat mutatható ki a határon átnyúló kölcsönök volumene és a beáramló külföldi tőke állománya között. Az állam eladósodása csak Magyarországon volt erőteljes, bár a válság után, az anticiklikus fiskális politika jegyében az országok nagyobbik hányadában nőtt az állami adósság szintje. Az adósságleépítés során – annak keresletcsökkentő recessziós hatása miatt – körültekintően kell eljárni.

Kulcsszavak: nemzetközi hitelezés és adósság, állami adósság, bankok, gazdasági növekedés

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F34, H63, G21, F43


Töltse le a teljes cikket! (pdf)