Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

TANULMÁNYOK


Melyik a jobb a fejlődő országok számára: az angol vagy a német recept, esetleg mindkettő?

Aggregált és diszaggregált tényadatok ökonometriai elemzése

Bilal Mehmood
GC University, közgazdaságtan tanszék, Lahore, Pakisztán

Syed Hassan Raza
Lahore Leads University, közgazdaságtan tanszék, Lahore, Pakisztán

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2014/3 (p. 364-373.)


ÖSSZEFOGLALÓ: A Wagner-törvény megalkotása óta fontos szerepet játszik a közgazdaság-tudományi kutatásokban és széles körű szakirodalommal rendelkezik. A törvény az állami kiadások növelése és a javuló makroökonómiai teljesítmény közötti hosszú távú kapcsolattal foglalkozik. A keynesi elmélet szerint a két változó között éppen ellentétes az oksági kapcsolat. Jelen tanulmány célja, hogy (aggregált és diszaggregált) kormányzati kiadási adatok és a fejlődő országok egy főre jutó GDP-adatai alapján ökonometriai módszerekkel vizsgálja a fenti hosszú távú kapcsolat jellegét. A 76 fejlődő ország 1990 és 2012 közötti adatait az egyik legmodernebb, úgynevezett összevont csoportátlag- (pooled mean group – PMG) módszer segítségével vizsgáljuk. Heterogén panelbecslési módszerként a PMG megengedi, hogy a meredekség és a rövid távú paraméterek országonként eltérők legyenek. Az eredmények azt mutatják, hogy hosszú távú kapcsolat áll fenn a kormányzati kiadások és összetevőik, valamint az egy főre jutó jövedelem alakulása között. Jelen tanulmány az (aggregált és diszaggregált) kormányzati kiadási, illetve egy főre jutó jövedelmi adatok közötti kapcsolat vizsgálata során ok-okozati elemzéssel is foglalkozik. Megvizsgáljuk a wagneri és/vagy keynesi oksági összefüggéseket. Az empirikus elemzések eredménye alapján végül ajánlásokat fogalmazunk meg.
KULCSSZAVAK: Wagner-törvény, keynesi elmélet, csoportátlag, összevont csoportátlag, dinamikus fix hatás modell, Granger-féle okság
JOURNAL OF ECONOMIC LITERATURE (JEL) KÓD: H50, E12, C23, C10


 

Töltse le a teljes cikket!