Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

Tanulmányok

Mennyiben megbízhatók a magyar makrogazdasági előrejelzések?


Papanek Gábor

professzor emeritus, a közgazdaság-tudományok doktora, Eszterházy Károly Főiskola, Eger

Petz Raymund
ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt.

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2014/1 (p. 63-83.)


Összefoglaló: Mivel a gazdasági életben fontos az elkerülhető kockázatok – köztük a jövő bizonytalansága miatti kockázatok – kerülése, a közgazdászok több generációja küzdött s küzd (változó eredménnyel) a „megbízható” előrejelzési technikák kidolgozásáért. Ugyanakkor, bár számos magyar szervezet rendszeresen készít makrogazdasági prognózisokat, hibahatáraik figyelembevétele ritka. A szerzők ezért azt vizsgálják meg, mennyiben látják előre a tényleges folyamatokat a GKI Gazdaságkutató Zrt. által a következő évre adott – számszerű– előrejelzések. Elemzéseik 17 éves összehasonlítható adatbázisra épülnek, bemutatják az előre jelzett, illetve a későbbiekben a statisztikákban közölt mutatók időbeli alakulását, számba veszik különbségeiket (az úgynevezett becslési „hibákat”) és ezek szórásait, valamint az előrejelzések, illetve a statisztikák korrelációit. S úgy találják, hogy (legalábbis jelenleg Magyarországon) egyes mutatók trendje, így az infláció vagy a GDP alakulása többnyire viszonylag jól prognosztizálható; további mérőszámok (például a pénzügyi egyensúly indexei), illetve általában a konjunktúra fordulópontjai viszont sokszor csak kifejezetten jelentős hibahatárokkal jelezhetők előre. Mindezek alapján szükségesnek ítélik, hogy a gazdaságpolitika mindenkor vegye figyelembe a főbb makrogazdasági előrejelzések hibahatárait.

Kulcsszavak: makrogazdasági előrejelzés, előrejelzés hibahatárai

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E17, E27, E37


Töltse le a teljes cikket! (pdf)