Önköltségszámítás az államháztartási számvitel új szabályozási keretei között. Sajátosságok a felsőoktatásban
Pavlik Lívia
PhD, kancellár, Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens, Gazdálkodástudományi Kar, Pénzügyi Számvitel Tanszék
Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2015/1 (p. 63-78.)
ÖSSZEFOGLALÓ: Az elmúlt év végén a kormány elfogadta az új felsőoktatási stratégiát. A „fokozatváltás” azonban nem csak a felsőoktatásban került meghirdetésre, ötödik sebességbe kapcsolt a költségvetési szervek számviteli rendszerét érintő szabályozás is 2014. január 1-jével. Megjelent a költségvetési szektorban az eredményszemléletű számvitel, amely nagymértékben képes elősegíteni a felsőoktatási stratégiában megfogalmazott célok elérését, azaz egy teljesítménymérésen alapuló, menedzsmentszemléletű irányítási modell kialakításának információs bázisát teremtheti meg. A lehetőség most már adott, kérdés, hogy a szektor mennyiben tud élni az új szabályozásból adódó információtöbblettel az intézményrendszer irányítása során. A 4/2013-as kormányrendelet megteremtette az önköltségszámítás zárt számviteli információs bázison alapuló kialakításának lehetőségét, és ezáltal lehetővé válik egy-egy időszak kibocsátott teljesítményének tényleges erőforrás-felhasználáson alapuló mérése. A tanulmány a szabályozási környezet sajátosságain túl foglalkozik az önköltségszámítás elméleti és módszertani kérdéseivel, így a különböző önköltségtartalmak cél szerinti definiálásával, illetve az általános költségek felosztási lehetőségeinek értékelésével is.
KULCSSZAVAK: államháztartási számvitel, eredményszemléletű számvitel, önköltségszámítás, felsőoktatás, költségallokáció, költségszerkezet
JOURNAL OF ECONOMIC LITERATURE (JEL) KÓD: M41
Töltse le a teljes cikket!