Az Állami Számvevőszék hivatalos honlapja

Az ÁSZ 2019-ben is hozzájárult a korrupció megelőzéséhez

2019. 12. 04. 14:04

Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel, elemzéseivel és széleskörű tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységével 2019-ben is hozzájárult a megelőzésen alapuló korrupció elleni célkitűzések megvalósításához. Magyarországon mára kiépültek a korrupciós helyzetek megelőzését biztosító rendszerek, az elmúlt években megerősödött a közszféra integritása. Hazánk gazdasági eredményei, a magyar gazdaság dinamikus növekedése, illetve fenntartható kifehéredése alátámasztják a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét.

Az Országgyűlés bízta meg a számvevőszéket a korrupció elleni fellépés erősítésével

Az Állami Számvevőszéket 2008-ban az Országgyűlés bízta meg azzal, hogy fordítson kiemelt figyelmet a korrupció elleni fellépésre. Az ÁSZ erre alapozva, a holland számvevőszék mintáját alapul véve, 2009-ben – tehát tíz évvel ezelőtt – indította el Integritás Projektjét, amely ma már számos kezdeményezést foglal magába. Az integritás, vagy etikus magatartás/működés az OECD állásfoglalása szerint a jól irányított állam egyik sarokköve, amely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését. Az Állami Számvevőszék ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti az integritásszemlélet kialakítását és elterjesztését. Az ennek érdekében kidolgozott „magyar modellt” ma már számos nemzetközi szervezet és külföldi társintézmény tekinti irányadó fejlesztésnek a korrupció elleni küzdelemben.

A magyar közszférában elterjedt a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritásszemlélet

Az Állami Számvevőszék Integritás Projektjének keretében 2011 óta minden évben elvégzi a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok kiépítettségét értékelő integritás felmérést. A 2019-es – sorrendben kilencedik – kérdőíves kutatáshoz minden korábbinál több, mintegy 4002 közpénzből működő, közvagyon kezelő szervezet csatlakozott. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar közszféra szervezetei elkötelezettek a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés eszközeinek szervezeti szintű alkalmazásában. A 2019-es felmérés eredményeit az ÁSZ 2020 első felében hozza nyilvánosságra.

Korrupciós veszélyek az egészségügyben és a pártok gazdálkodásában

Az Állami Számvevőszék nemcsak elemzi és értékeli, hanem ellenőrzi is a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kialakítását és működtetését az egyes szervezeteknél. 2019-ben az ÁSZ mintegy 240 ellenőrzésében több mint 1000 ellenőrzött szervezetnél végezte el a korrupció elleni védettség ellenőrzését, javaslataival pedig hozzájárult a korrupciós kockázatok csökkentéséhez.  Az elemzések és ellenőrzések alapján kiemelt figyelmet érdemel az egészségügy területe. Az egészségügyben meglévő eredendő kockázatok, valamint a beazonosított korrupciós veszélyek, illetve az egészségügyi gazdálkodó szervezetek (kórházak, szakrendelők, irányítószervek) ellenőrzése során feltárt visszatérő szabálytalanságok és hiányosságok azt mutatják, hogy az egészségügyben kiemelten magasak a korrupciós veszélyek. A „vészhelyzeti” betegellátás 2019 júniusában lezárt számvevőszéki ellenőrzése is a szabályozottság és átláthatóság hiányára, illetve az ezekből következő korrupciós veszélyekre világított rá.

Másik terület – az ország korrupciós megítélését erőteljesen befolyásoló – pártok gazdálkodása. Alapvető jogállami érdek és a közpénzeket érintő korrupció elleni védettség érdeke, hogy a döntő mértékből közpénzekből gazdálkodó pártok szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan gazdálkodjanak az adófizetőktől és a támogatóiktól kapott pénzekkel. Amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el – vagy nem biztosítja a közpénzekkel való, törvényi előírásoknak megfelelő elszámoltatását – akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, ami komoly korrupciós veszélyeket is felvet.

A gazdaság eredményei bizonyítják: rendszerszintű lépések történnek a korrupció visszaszorítása érdekében

Szakmai konszenzus van abban, hogy a korrupció a gazdasági növekedés és a fejlődés egyik legfőbb gátja. A korrupcióval terhelt országokban általában lassul a gazdasági növekedés, csökken a termelékenység, visszaesnek a beruházások, sérül a verseny és társadalmi krízis alakul ki. A magyar gazdaság elmúlt években megvalósított eredményei ezzel homlokegyenest ellentétesek. Az Állami Számvevőszék költségvetési és makrogazdasági elemzései azt mutatják, stabil és európai uniós, valamint régiós szinten is kiemelkedő – 5% feletti – Magyarország gazdasági növekedése.

A korrupció elleni rendszerszintű fellépés leglátványosabb eredménye a magyar gazdaság kiemelkedő mértékű fehéredése. Az úgynevezett áfa-rés – ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti – a 2013-as mintegy 23%-ról 2018-ra 9%-ra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint. Ez az arány jobb, mint az európai uniós átlag és megközelítette, gyakorlatilag el is érte Ausztria szintjét. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a központi költségvetésnek növekednek a bevételei. Az „áfa-fehéredés”, vagyis a korrupció elleni rendszerszintű fellépés kiszámítható, igazságos viszonyokat teremt, tisztítja a piaci folyamatokat, javítja az adófizetési hajlandóságot, és – ami talán a legfontosabb – egyfajta társadalmi szemléletváltást is jelez.

A digitalizáció a korrupció elleni fellépés fontos eszköze

A digitalizáció a magyar közszféra legjelentősebb kihívása, ami egyben a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés hatékony eszköze is. Az adó- és hatósági ügyintézés digitalizálása, illetve a kormányhivatali ügyek „egyablakossá” tétele, valamint digitális platformokra való terelése nemcsak gyorsítja, egyszerűsíti az egyes ügyek intézését, hanem minimalizálja a visszaélésre, korrupcióra lehetőséget adó helyzeteket. Éppen ezért van nagy jelentősége a digitalizáció térnyerésének, a digitális ügyintézés kiterjesztésének újabb és újabb területekre. Az Állami Számvevőszék a 2018-as tevékenységét összefoglaló tájékoztatóban felvetette a készpénzhasználat teljes felszámolását a közszférában az integritás növelése, valamint a korrupció kockázatának csökkentése érdekében. Mindez a bürokrácia, az adminisztráció csökkentését, illetve a korrupciós kockázatok további mérséklését eredményezheti. Az ÁSZ oda kíván állni a magyar állam digitális átállásának élére, az Országgyűlés a 2019. november 19-én elfogadott határozatában meg is erősítette az ÁSZ ez irányú törekvéseit.

Nem megbízhatóak a korrupcióra vonatkozó nemzetközi mérési módszerek

Az Állami Számvevőszék közpénzügyi szakfolyóirata, a Pénzügyi Szemle 2019./3. száma a különböző nemzetközi mérési módszereket tudományos megbízhatóságának értékelését helyezte a fókuszába. A nemzetközileg is elismert, magyar-angol nyelvű tudományos lapban publikált tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a nemzetközi korrupciós rangsorok – különös tekintettel a Transparency International Corruption Perception Indexére – nem felelnek meg a mérésekkel szemben támasztott tudományos standardoknak, így nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, illetve a közpolitikai döntések megalapozására sem. Ebből kiindulva az Állami Számvevőszék olyan objektív mérési módszertan kidolgozását szorgalmazza, amely alkalmas az egyes országok – így Magyarország – korrupciós helyzetének felmérésére és valós következtetések levonására és a javítások megalapozására.

Eredményes a korrupció elleni fellépés a magyar közszférában

Az Állami Számvevőszék tapasztalatai szerint Magyarországon célzott és összehangolt lépések történnek a korrupció elleni fellépés területén, a magyar közszférában elterjedt az integritáselvű működés szemlélete, a magyar gazdaság eredményei pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét bizonyítják.

Állami Számvevőszék