Integritással a korrupció ellen

2020. 11. 26. 13:59

A COVID-19 világjárvány következtében kialakult rendkívüli helyzet kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent. Ezért az Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorol a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Az ÁSZ 2020-tól az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére helyezi a hangsúlyt, ennek keretében 3197 önkormányzatnál értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek kiépítettségét, valamint megállapításaival és javaslataival minden további ellenőrzött szervezetnél hozzájárul a korrupció megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá.



http://www.asz.hu/storage/files/files/KOZOS_SAJTONYILATKOZAT_2020_INTEGRITAS,pdf típusú fájlIntegritás együttműködés - közös sajtónyilatkozat


Magyarországon a jogállam alapját jelentő Alaptörvényben jelenik meg a korrupció megelőzése

Magyarország Alaptörvénye (39. cikke (2)) előírja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.” Hazánkban tehát a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az Alaptörvény előírásaiból kiindulva a szervezeti integritás akkor valósul meg, ha a köztulajdont, közpénzt használó szervezetek, intézmények ezen elvek szerint működnek. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy azállam olyan feltételeket teremt, amelyekkel meg lehet előzni a korrupcióra lehetőséget adó helyzeteket.

Az Országgyűlés bízta meg a számvevőszéket a korrupció elleni fellépés erősítésével

Az Állami Számvevőszéket 2008-ban az Országgyűlés bízta meg azzal, hogy fordítson kiemelt figyelmet a korrupció elleni fellépésre. Az ÁSZ erre alapozva, a holland számvevőszék mintáját alapul véve, 2009-ben indította el Integritás Projektjét, amely ma már számos kezdeményezést foglal magába. Az integritás, vagy etikus magatartás/működés az OECD állásfoglalása szerint a jól irányított állam egyik sarokköve, amely elősegíti az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését. Az Állami Számvevőszék ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti az integritásszemlélet kialakítását és elterjesztését. Az ennek érdekében kidolgozott „magyar modellt” ma már számos nemzetközi szervezet és külföldi társintézmény tekinti irányadó fejlesztésnek a korrupció elleni küzdelemben.

Nemzeti stratégia a korrupció ellen – fontos az ÁSZ iránymutatása

Magyarország Kormánya 2020 júniusában a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozóan középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia elfogadásáról döntött. Az ÁSZ egyik legfontosabb célkitűzése évek óta az integritásszemlélet terjesztése, így a nemzeti stratégia több pontja is a számvevőszék elmúlt 10 évben felhalmozott tudásanyagán alapszik. A Stratégia intézkedési tervének egyik fontos eleme, hogy a korrupcióérzékelés mérésének módszertanát az Állami Számvevőszék iránymutatásának a figyelembevételével dolgozza ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével.

A COVID-19 világjárvány rendkívüli helyzet kiemelt korrupciós kockázatot jelent

A szabálykövetésnek és rendezettségnek a COVID-19 világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. Az ENSZ állásfoglalása, nemzetközi kutatások, illetve az Állami Számvevőszék értékelése szerint a rendkívüli állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent, ezért fokozott jelentősége van az integritás szemlélet terjesztésének, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és működtetésének a közszféra szervezetinél.

A magyar közszférában elterjedt a korrupciós veszélyekkel szembeni ellenálló képességet erősítő integritásszemlélet

Az Állami Számvevőszék Integritás Projektjének keretében 2011 óta évente elvégezte a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok kiépítettségét értékelő integritás felmérést. A 2020 áprilisában lezárt – sorrendben kilencedik – kérdőíves kutatáshoz minden korábbinál több, 4002 közpénzből működő, közvagyon kezelő szervezet csatlakozott. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar közszféra szervezetei elkötelezettek a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés eszközeinek szervezeti szintű alkalmazásában. A felmérés eredményei alapján az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy tovább javult a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A 2020-ban lezárt elemzés arra is rávilágított, hogy az összeférhetetlenség, az ajándékok elfogadása, a kockázatelemzés és az automatizált rendszerek bevezetése területén még van tere a fejlődésnek. A felmérés is rámutatott, hogy az integritás szemléletű működésnek különös aktualitást ad COVID-19 világjárvány, a közszférát érintő többletfeladatok miatt most még fontosabb a korrupciós veszélyek elleni védekezés.

3197 önkormányzat és hivatalaik korrupció elleni védettségét erősíti az ÁSZ

Az Állami Számvevőszék 2020 tavaszán megkezdte az összes (3197) magyarországi önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatalok integritásának, vagyis korrupció elleni védettségének jelen idejű monitoring értékelését. A rendszerszintű ellenőrzés támogatást nyújt a szabályok betartásához, ami megalapozza az önkormányzatok hatékony működését, emellett a COVID-19 világjárvány időszakában hozzájárul a megnövekedett korrupciós kockázatok elleni eredményes védekezéshez, illetve az átláthatósághoz, ami minden állampolgár alapvető érdeke.

Ellenőrzési és elemzési tapasztalataival támogatta az ÁSZ a kórházakat

2020 márciusától – a COVID-19 világjárvány magyarországi megjelenésétől – az Állami Számvevőszék nagy hangsúlyt helyezett a kórházak támogatására. Az ÁSZ több éves ellenőrzési és elemzési tapasztalataival támogatta az egészségügyi ellátórendszer vezetésirányítási és integritási rendszereinek fejlesztését. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt években elvégzett, kórházakat, illetve egészségügyi szakrendelőket érintő ellenőrzéseivel az ÁSZ támogatta a törvényi előírások, gazdálkodási szabályok betartását, ami megalapozza a kórházak hatékony működését, és így hozzájárul a COVID-19 világjárvány elleni hatékony védekezéshez is.

Tudásmegosztással, vezetőképzéssel, öntesztekkel is támogatja az ÁSZ a közpénzt használókat

A 2020-ban 150 éves Állami Számvevőszék célja a közpénzügyi helyzet javítása. Mindez azt jelenti, hogy a számvevőszéki ellenőrzések célja nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése, az ellenőrzések hasznosulása az ellenőrzött szervezetek szintjén és rendszerszinten egyaránt. Az ÁSZ célja a közpénzt használó és közvagyont kezelő szervezetek szabályozottságának, korrupció elleni védettségének, illetve átláthatóságának erősítése. Ennek érdekében az ÁSZ 2020-ban is számos tanácsadó eszközzel (öntesztekkel, etikus vezetőképző és tudásmegosztó programokkal, elemzésekkel) támogatta a közszféra szervezeteit az Országgyűlés vonatkozó határozatainak megfelelően. A korábbi felmérésekhez hasonló önértékelő rendszer kidolgozásával az ÁSZ lehetőséget ad arra, hogy az intézmények bármikor elvégezzék saját szervezetükön az önértékelést és ezt a korábbi évek adataival a kiemelt területeket grafikusan összehasonlíthassák.

Rendszerszintű lépések történtek a korrupció és a csalás visszaszorítása érdekében

A COVID-19 világjárvány következtében 2020-ban megtörtek az elmúlt évek pozitív gazdasági és költségvetési folyamatai, ugyanakkor ezek az idei évben is éreztetik hatásukat. A korrupció elleni rendszerszintű fellépés leglátványosabb eredménye a magyar gazdaság elmúlt években megvalósított kiemelkedő mértékű fehéredése. Az úgynevezett áfa-rés – ami a kivetett áfa és valóban a költségvetésbe beérkező általános forgalmi adó közötti különbséget jelenti – a 2013-as mintegy 23%-ról 2018-ra – az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint – 8,4%-ra csökkent, 2019-ben pedig – az Európai Bizottság előrejelzése szerint tovább javult, mintegy 7%-ra. Magyarország az áfacsalások elleni harc éllovasává vált, a magyar állam áfa beszedési hatékonysága a nyugat-európai országos szintjén van, sőt a német, osztrák, belga vagy épp brit értéknél is jobb. A dinamikus kifehérítés több százmilliárdos bevételt jelent a költségvetésnek, miközben növeli az átláthatóságot, igazságos piaci viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét és erősíti a tisztességes adófizetést, a fair piaci versenykörnyezet megszilárdítását.

Állami Számvevőszék

További információ, sajtókapcsolat:
Horváth Bálint, kommunikációs vezető, szóvivő
06 20 238 6939, sajto@asz.hu