Magasabb szintre lépett Magyarországon a korrupció elleni fellépés az elmúlt 10 évben: az ÁSZ előbb az évenként elvégzett Integritás-felméréssel elterjesztette az integritás szemléletét a magyar közszférában, ezután a módszert ellenőrzéssé fejlesztette, 2021-re pedig széleskörű tanácsadással és tudásmegosztással tovább erősítette a közpénzt felhasználó szervezetek helyzetét, ezzel is növelve az ellenálló képességüket.
Az ÁSZ az elmúlt 10 évben megteremtette és megszilárdította az integritás kultúrát a közszféra intézményeiben.
Az ÁSZ 2011. és 2019. között az Országgyűlés döntésével összhangban minden évben elvégezte a hazai intézmények integritás kultúrájának meghonosítását és elterjesztését szolgáló, holland tapasztalatok alapján kidolgozott Integritás felmérést. A felmérésben való részvétel során a közintézmények egy kérdőív segítségével szembesültek az őket fenyegető korrupciós veszélyekkel, valamint integritási kontrolljaik kiépítettségének hiányosságaival. A 2020-ban megvalósított integritással kapcsolatos kérdőíves kutatáshoz 4002 közpénzből működő, nemzeti vagyont kezelő szervezet csatlakozott. Az elmúlt kilenc év tapasztalatai alapján, az Integritás felmérésnek, önteszteknek és képzéseknek köszönhetően széleskörűen ellenőrizhetővé váltak a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollok a magyar közszférában.
Magyarország Kormánya 2020 júniusában a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozóan középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia elfogadásáról döntött, amelynek több pontja is a számvevőszék elmúlt 10 évben felhalmozott tudásanyagán alapszik.
Az elmúlt tíz évben az ÁSZ értékelte a költségvetési intézmények, az állami és nemzeti tulajdonú gazdasági társaságok és köztestületek, valamint az összes magyarországi önkormányzat és hivatalaik integritását, amellyel hozzájárult a korrupciós kockázatok elleni eredményes védekezéshez.
A korrupció elleni rendszerszintű fellépés elmúlt 10 évének eredménye a magyar gazdaság kifehéredésében is látszik. Az ÁSZ számos eszközzel járult hozzá az elért eredményekhez. Ide tartozik a költségvetés tervezetének évenkénti véleményezése; a költségvetés végrehajtásának (zárszámadás) rendszeres ellenőrzése, amely magában foglalja a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszerek fejlesztését, továbbá ide sorolhatók a költségvetési és makrogazdasági folyamatokat, az adórendszert, a digitális fejlesztéseket és egyéb, a magyar gazdaság fenntartható kifehérítését szolgáló számvevőszéki elemzések.
Állami Számvevőszék