Az első önálló magyar Állami Számvevőszék (Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék) 1870-ben jött létre. Neve 1914-ben Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. A jelenlegi számvevőszékhez hasonlóan, már a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást. 1949-ben a második világháborút követő politikai fordulat során rendeletileg beszüntették a működését. 40 év után, 1989. október 23-i alkotmánymódosítással – hivatalosan 1990. január 1-től – alakult újjá, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg.
***
Az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre.
***
Az 2012. január elsején hatályba lépett
új Alaptörvény, valamint annak első sarkalatos törvénye a már 2011. július elsejétől hatályos új számvevőszéki törvény jelentősen megerősítette az ÁSZ ellenőrzési lehetőségeit, valamint jelentős súlyt adott a számvevőszéki ellenőrzéseknek. Az új törvényben lefektetett hatásköröknek, illetve jogi következményrendszernek köszönhetően
végleg véget ért a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon.
Az új törvényi környezetnek megfelelően az elmúlt 10 évben az az Állami Számvevőszék a működési folyamatait, illetve szervezeti struktúráját illetően
alapvető megújuláson ment keresztül. Ez magában foglalta a módszertanok folyamatos fejlesztését, a belső folyamatok átalakítását a tervezéstől egészen a hasznosulásig, valamint a minőségbiztosítás, a humánerőforrás-gazdálkodás újragondolását és megerősítését. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott az ÁSZ – a közpénzt felhasználókat támogató –
tanácsadó, tudásmegosztó tevékenysége, amely a közpénzekkel való bánást javítja.
Az Állami Számvevőszék a magyar társadalom érdekében végzi a törvényekben meghatározott feladatait.
Értékeli és elemzi a közpénzek felhasználását és a közvagyon kezelését. Célja a közpénzügyi helyzet javítása, amelyhez a bizonyítékokon alapuló ellenőrzési megállapítások adják a kiinduló alapot. Mindez azt jelenti, hogy a számvevőszéki ellenőrzések és elemzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a
közpénzügyek fejlesztése, valamint az eredmények fenntartásának támogatása.
A működési folyamatokat átható digitális átállás és ezzel párhuzamosan a módszertanok és az ellenőrzési eljárások folyamatos fejlesztése következtében az ÁSZ meghaladta korábbi alapfeladatát, vagyis az ellenőrzések végrehajtását és az elemzések készítését, és tanácsadó eszköze révén továbblépett a tudásmegosztási, a teljesítmény és végrehajtási, valamint az előremozdítási funkció megvalósítására. 2021 júniusában ezért megújult az ÁSZ stratégiája, amely a korábbi stratégiában is szereplő alapértékek és normák megőrzése mellett kijelöli a tovább haladás irányait: az ÁSZ tevékenységének minél szélesebb körben történő hasznosulását, valamint a megelőzés előtérbe kerülését a valós idejű ellenőrzések alkalmazásával.
