Elnöki előadás a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen

Fekete fellegek gyűlnek az európai – és így a magyar – gazdaság egén is, ami a háztartásokon és vállalkozásokon túl a központi és önkormányzati költségvetéseket is nehéz helyzetbe hozza – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke Szegeden, a Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában. Az ÁSZ elnöke szerint a háború és a szankciós intézkedések miatt soha nem gondolt magasságokba szökő energiaárak olyan külső tényezők, melyek pontos hatása, kifutása nehezen modellezhető.

„Veszélyes képlet a sokszorosára növekedett energiaár, emiatt romló és negatívba forduló fizetési mérleg, a nagyobb részt ennek köszönhetően megugró infláció, leértékelődő és volatilis árfolyamú forint, magas jegybanki alapkamat, növekvő államadósság-finanszírozási költség és a költségvetésből térítendő magas jegybanki veszteség. Mindez – lassuló gazdasági teljesítmény mellett – komoly alkalmazkodásra fogja kényszeríteni a gazdaság szereplőit és az állami szervezeteket is” – mondta Windisch László.

Az ÁSZ elnöke szerint mégis vannak kapaszkodók, amik reményt adhatnak. A 2008-as válsághoz képest a 2020-as Covid és a 2022-es háborús és energia válság egy sokkal egészségesebb magyar gazdaságot, stabilabb pénzügyi rendszert talált el – vélekedett a szakember. Az elmúlt években a magyar gazdaság bővülése mindig az EU átlag feletti volt, Magyarország elsők között lábalt ki a koronavírus miatti gazdasági válságból. Ezzel szemben 2007-ben már a válság előtt 0,3 százalékra csökkent a GDP bővülése, holott akkor az EU-ban még konjunktúra volt. A foglalkoztatottak száma a 2008-as 3,8 millió körüli számról mostanra 4,6 millióra nőtt, az akkor még 9 százalék körüli munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra csökkent. 2008-ban kiugróan magas volt az államadósságon és a lakossági hiteleken belül is a deviza adósság aránya, ez utóbbi mára teljesen megszűnt, az államadósság devizaaránya pedig a kezelhető 25%-os szintre csökkent. A beruházási ráta is 3-4 százalékponttal magasabb még a Covid évek alatt is, mint a 2008-as válság előtti években - mutatott rá beszédében Windisch László.

Windisch László beszédében erőt adó példának nevezte nagyszülei, dédszülei generációjának helytállását, akiknek életében számos megpróbáltatás és válság után kellett az országot és saját életüket újraépíteni. Az ÁSZ elnöke kitért arra is, hogy a gazdaságot leíró mutatószámokat át kell gondolnia, meg kell újítania a közgazdász szakmának. „A gazdasági teljesítményre fókuszáló, jórészt mennyiségi mutatók nem sokat mutattak a Covid válsággal vagy az energia válsággal szembeni ellenállóképességről. Új, mennyiség mellett a minőségre is fókuszáló és a fenntarthatóságot figyelembe vevő mutatószám-rendszerre lenne szükség” – mondta az előadásban Windisch. A jelen válságból való kilábalás útján már ezen új mutatószámokat is célszerű lenne figyelembe venni. „Minél mélyebb egy gazdasági válság, annál inkább a régi hibák kijavításának lehetőségeként is tekintenünk kell rá, nehogy a fenntarthatóság zászlaja alatt a fenntarthatatlant akarjuk fenntartani.” – vélekedett az ÁSZ elnöke.

Jelentős, ám pénzbe nem kerülő gazdasági élénkítő eszköz lehetne a dereguláció, a gazdasági szereplőkre vonatkozó túlszabályozottság ésszerűsítése, jelentős egyszerűsítése. Komoly energiák, pénz és idő takarítható meg a gazdálkodóknál, főképp a KKV szektorban, ha komoly deregulációra szánná el magát a jogalkotó. Ennek kiemelt kormányzati prioritásnak kellene lenni – vélekedett Windisch László.


Ilyen helyzetben az Állami Számvevőszék a támogató, de mélységi, átfogó vizsgálatokra fogja helyezni a hangsúlyt. Minden államilag elköltött forintnak szabályosan, célszerűen és hatékonyan elköltöttnek kell lennie, ez most minden korábbinál fontosabb – mondta el Windisch. Idén nyáron hivatalba lépő új elnökként mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani a Számvevőszéket. Erősíteni kívánja a digitalizációt, a kockázat-kezeléshez és ellenőrzéshez a minél szélesebb körű adatok felhasználását. Az ÁSZ elnöke elmondta, tervei szerint az utólagos ellenőrzésektől a felügyelés irányába fog elmozdulni az ellenőrzési rendszer, sokkal inkább tud ilyen módon megvalósulni a támogató szerepe az ellenőrzéseknek. Az ÁSZ kiemelt témaként fogja kezelni a vízzel való gazdálkodás minden közpénzügyi vonatkozását, a költségvetés rejtett adósságait – ilyennek nevezte előadásában Windisch László a pedagógusok bérrendezését és az állami tulajdonú állóeszközök amortizáció miatti pótlási igényét is.

Az ÁSZ elnöke elmondta, az állami pénzügyek terén is fontosnak tartja a túlszabályozottság csökkentését. Ésszerű, célszerű, átlátható és betartható szabályozásra van szükség, amit aztán az erre kijelölt kontroll-szervezetek be is tartatnak. A túlszabályozottság az átláthatóság ellen hat – mondta el előadásának zárásaként Windisch László.