Dr. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke 2025. május 21-én az Országgyűlés előtt ismertette az ÁSZ véleményét a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatról.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselők!
Az Állami Számvevőszék Véleménye első oldalán összefoglalja két legfontosabb következtetését:
- A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat számításokkal megalapozott.
- A bevételi előirányzatok abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a törvényjavaslat indoklásában ismertetett makrogazdasági prognózis szerint alakulnak.
Az első mondat azt emeli ki, hogy a költségvetési törvényjavaslat előkészítésén dolgozó szervezetek munkatársai – néhány kisebb, később részletezendő hiányosság kivételével – alapos munkát végeztek, például figyelembe vették a jogszabályok módosításait, az egyes ellátásokra jogosultak számának változását, az ez évi intézkedések 2026. évre áthúzódó hatását, és fejlesztési igényeiket a lehetőségekhez igazították.
A bevételi előirányzatok teljesíthetőségének értékelésekor számvevőink szintén azt nyugtázhatták, hogy a bevételi előirányzatok tervezése összhangban van a törvényjavaslat alapját képező, annak indoklásában ismertetett kormányzati makrogazdasági prognózissal, illetve az adószabályoknak már törvénybe foglalt vagy nyilvánosan bejelentett 2026. évet érintő módosításaival.
Számvevőink minden lényeges bevételi előirányzatnak alaposan utána számoltak, és csak néhány esetben mutatkozik kisebb különbség saját számításaink és az előterjesztett számok között. A későbbiekben ezeket is részletesen ismertetem. Az ebből a pozitív értékelésből adódó következtetést azonban óvatosabban fogalmaztuk meg, a bevételi előirányzatok abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a törvényjavaslat indoklásában ismertetett makrogazdasági prognózis szerint alakulnak.
Látni kell, hogy 2022. óta a költségvetési törvényjavaslatot megalapozó kormányzati prognózisok utólag is túl optimistának bizonyultak, következésképpen az e prognózisokra épülő bevételi tervektől elmaradtak a tényleges bevételek, és az eredeti hiánycél sem teljesült.
A 2025. és a 2026. év makrogazdasági folyamatait tekintve különösen sok a bizonytalanság. Szándékosan mondtam bizonytalanságot és nem kockázatot, hiszen szétnézve a világban pozitív és negatív jelenségeket egyaránt láthatunk. A Magyarország gazdasági lehetőségeit lényegesen befolyásoló politikai és gazdasági, valamint globális és hazai tényezők hatásában egyaránt jelen van a dinamikus fejlődés lehetősége és a növekedés visszafogása. A 2026. évre vonatkozó kormányzati makrogazdasági prognózis az előbbire épít, miközben a negatív körülmények is nagyon valóságosak.
A Költségvetési Tanács véleményében sorba veszi a kockázatokat, amelyeket nem tisztem most megismételni. A kormányzati prognózisnak egyetlen olyan elemét emelem ki, amelynek nem teljesülése a költségvetési bevételek alakulását jelentősen érintheti, nevezetesen a versenyszféra bruttó átlagkeresete 2026. évi növekedésére vonatkozó 10,2 százalékos előrejelzést. Ez ugyanis lényegesen magasabb a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között 2024. novemberében kötött bérmegállapodásban – ugyan csak a megállapodás újratárgyalásának indikátoraként – szereplő 7,6 százaléknál A 10,2 százalékos mérték a releváns nemzetközi és hazai műhelyek előrejelzéseihez képest is 2-3 százalékponttal magasabb. Amennyiben az átlagkereset növekedése a versenyszférában a 7,6 százalékot lényegesen nem haladja meg, akkor a bérarányos adó- és járulékbevételek teljesítésében számottevő elmaradás keletkezik. Az alacsonyabb ütemű átlagkereset növekedés a vásárolt fogyasztás bővülését is visszafoghatja, ami a fogyasztáshoz kapcsolt adók teljesítésére nézve is kockázatot jelent. A költségvetési szférában tervezett 11,9%-os átlagkereset-növekedés intézkedésekkel megalapozott.
Az említett bizonytalanságok ellenére a Számvevőszék annak feltételezésével végezte el a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat értékelését, hogy az annak indokolásában ismertetett kormányzati prognózis teljesül.
Az ÁSZ azért élt ezzel a feltételezéssel, mert egyrészt nem is tudta volna másképpen az értékelést elvégezni, másrészt a makrogazdasági alappályát övező bizonytalanságokkal, kockázatokkal a Költségvetési Tanács véleményében foglalkozott, s az ott leadott szavazatommal is azt a véleményemet fejeztem ki, hogy a Kormány által figyelembe vett gazdasági pálya megvalósulására van reális esély, másképp fogalmazva, annak teljesülését nem tartom kizártnak.
Ezt már a tavalyi expozémban is kifejtettem, de a félreértések elkerülése végett célszerűnek tartom megismételni. Például a szociális hozzájárulási adóból származó bevételt a keresetek növekedése befolyásolja leginkább, az általános forgalmi adó előirányzatának teljesülése pedig leginkább attól függ, hogy miképpen alakul a fogyasztás. Következésképpen a törvényjavaslat előirányzatai megalapozottságának és bevételei teljesíthetőségének az értékelését az Állami Számvevőszék kizárólag a kormányzat által kidolgozott, a költségvetési törvényjavaslat indoklásának mellékletében ismertetett prognózist alapul véve végezhette el.
Ezen a megközelítésén csak akkor változtatna az ÁSZ, ha a Költségvetési Tanács a kormányzati prognózist megvalósíthatatlannak ítélné. Ez a helyzet azonban nem áll fenn, a Költségvetési Tanács megítélése szerint a prognózis megvalósítható, bár érdemi kockázatok övezik. Ezzel a konszenzussal kialakított véleménnyel – mint a Költségvetési Tanács tagja – értelemszerűen egyetértek.
Tudjuk, hogy a 2025. első negyedévében a gazdasági folyamatok kedvezőtlenebbek voltak a tervezettnél, ezért a 2026. évi törvényjavaslat értékelésekor az első dolgunk annak értékelése volt, hogy annak készítői számoltak-e ezzel a helyzettel. A bevételi előirányzatok bázisa túltervezésének kockázatát mérsékelte, hogy a kormányzat a 2025. évi költségvetés alapját képező, 2024. novemberében készített prognózisához képest 2025. áprilisában csökkentette a 2025. évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, és a bevételek 2025. végére várható alakulását ennek figyelembevételével határozta meg. Így a 2026. évi előirányzatok bázisai reálisnak tekinthetők.
Tisztelt Országgyűlés!
A költségvetési törvényjavaslat számvevőszéki véleményezéséhez három lényeges kérdéskör kapcsolódik:
- A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat előirányzatai számításokkal megalapozottak-e?
- A bevételi előirányzatok teljesíthetők-e?
- Az azonosított kockázatok – a tartalékok figyelembevételével – veszélyeztetik-e az államadósság-szabályra és a hiányra vonatkozó törvényi előírások teljesíthetőségét?
Röviden ismertetem, hogy munkánk eredményeként milyen válaszokat kaptunk ezekre a kérdésekre. Részletes kifejtésüket megtalálják az írásos Véleményben.
A törvényjavaslat számításokkal való megalapozottságát a Számvevőszék mintavétel alapján értékeli. A törvényjavaslat 1. számú mellékletében felsorolt előirányzatokból – külön a bevételi és külön a kiadási előirányzatokból – statisztikai mintavételi módszerekkel olyan nagyságú mintát veszünk, amely az előirányzatok bevételi, illetve kiadási főösszegének legalább 90 százalékát lefedi. Az így kiválasztott előirányzatok megalapozottságát az azok tervezéséért felelős fejezeti irányító szervtől bekért dokumentumok alapján értékeljük. A módszertan részletes leírása az ÁSZ honlapján mindenki számára elérhető.
A számításokkal való megalapozottság céljából 51 bevételi előirányzatot és 228 kiadási előirányzatot választottunk ki. A darabszámok azért különböznek annyira egymástól, mivel a bevételi előirányzatok átlagos összege sokkal magasabb, mint a kiadási előirányzatoké, így a 90 százalékos lefedettséget a bevételek esetében alacsonyabb elemszám mellett sikerült elérni. Az elvégzett értékelés alapján a bevételi előirányzatok összegének 99,9%-át, a kiadási előirányzatok 99,3 százalékát számításokkal megalapozottnak minősítettük.
Ellenőrzésünk a számításokkal való megalapozottság tekintetében hiányosságot csak a Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei 22,6 milliárd forint összegű bevételi előirányzata, a Vízügyi Igazgatóságok 3,3 milliárd forint összegű bevételi előirányzata, továbbá a Budavári ingatlanberuházások 20,0 milliárd forint összegű kiadási előirányzata kapcsán tárt fel.
Az első kérdésre tehát az Állami Számvevőszék válasza az, hogy összességében a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat előirányzatai számításokkal megalapozottak.
Tisztelt Országgyűlés!
A bevételi előirányzatok teljesíthetőségét a Számvevőszék az ún. lényeges összegű bevételi előirányzatok esetében értékeli. Módszertanunk értelmében azok az előirányzatok minősülnek lényegesnek, amelyeknek az összege a bevételi főösszeg 0,15 százalékát meghaladja.
A költségvetési törvényjavaslatban a lényeges összegű bevételi előirányzatok összértéke a bevételi főösszeg 77,3 százalékát tette ki. A kiválasztott előirányzatok összegének 0,1 százaléka esetében azonosított az ÁSZ teljesíthetőségi kockázatot. Ez az alacsony arány úgy állt elő, hogy a legtöbb lényeges bevételi előirányzatot teljes egészében teljesíthetőnek értékeltünk, de néhány előirányzat esetében az előterjesztő szerinti összegnek egy kis hányadánál kétségek merültek fel teljesíthetőségüket illetően.
Ezek a következők: a Társasági adó esetében 7,0 milliárd forint, az Energia ágazat befizetései esetében 16,8 milliárd forint, a Kiskereskedelmi adó esetében 5,8 milliárd forint, a Biztosítási adó esetében 2,0 milliárd forint, a Társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulék esetében 3,8 milliárd forint. Ezeket összeadva a bevételek teljesíthetőségi kockázatának becsült összege 35,4 milliárd forint.
Az írásos véleményünkben részletesen kifejtjük, hogy milyen körülmények miatt állapított meg a Számvevőszék teljesítési kockázatot. Példaként csak egyet szeretnék ismertetni. Az Országgyűlés a kisvállalati adó szabályozását úgy módosította, hogy több vállalkozás számára kedvezőbb lesz 2026-tól a társasági adó helyett a kisvállalati adózás hatálya alá tartozni. Az előterjesztő erre tekintettel a kisvállalati adó 2026. évi előirányzatát megnövelte, ugyanakkor ehhez igazodó összeggel nem csökkentette a társasági adó előirányzatát. Az utóbbi közel 1 300 milliárd forint összegű előirányzatához képest a 7 milliárd forint nem nagy összeg, az ÁSZ szerint azonban alapvető követelmény, hogy a költségvetési törvényjavaslat az egyes intézkedéseknek ne csak a költségvetési bevételt növelő hatását, hanem a bevételt csökkentő következményeit is figyelembe vegye.
Felvethető, hogy a Számvevőszék által azonosított teljesíthetőségi kockázatok összege nagyon alacsony. Ez igaz, de ez a kívánatos. Hadd tulajdonítsam ezt az alacsony összeget részben a számvevőink munkája eredményének. A bevételi előirányzatokat tervező szervek ugyanis az évek során megtapasztalták, hogy a számvevők alaposan utánaszámolnak a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének, következésképpen azok tervezésénél nagy pontosságra kell törekedniük.
A tervezés precizitása azonban csak az egyik tényezője a bevételek tényleges teljesíthetőségének. A másik tényező az, hogy a makrogazdasági folyamatok a kormányzati prognózis szerint alakulnak-e, hiszen a tervezők számításaikat arra alapozva végezték. Ezért az ÁSZ Véleménye itt is kiemeli, hogy összességében a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat bevételei a kormányzati prognózis megvalósulása esetén teljesíthetők.
A bevételek teljesíthetősége érdekében az Országgyűlés előtt is áll még feladat, mivel a Bányajáradék, a Szén-dioxid kvóta adó, a Pénzügyi szervezetek befizetései, az Energiaágazat befizetései, a Biztosítási adó, a Kiskereskedelmi adó teljes előirányzata a tervezett jogszabálymódosítások elfogadásával válik teljesíthetővé. A tervezett jogszabályváltozások tervezett költségvetési hatása nem kis összeg, mindösszesen 521 milliárd forintnyi bevételnövekedés.
Kiemelem, hogy a Számvevőszék az uniós bevételeket nem minősítette teljesíthetőség szempontjából, tekintettel az uniós források biztosításával kapcsolatban felmerült – jórészt politikai jellegű – bizonytalanságokra, az elhúzódó döntési folyamatra.
A Számvevőszék az úgynevezett „felülről nyitott”, azaz az Országgyűlés külön engedélye nélkül túlléphető kiadási előirányzatokat is értékeli, abból a szempontból, hogy azoknak az összege elégséges-e az előirányzat célja szerinti ellátások finanszírozására, illetve feladatok teljesítésére. Ha nem, akkor úgynevezett „elégségességi kockázatot” állapít meg, ez azt jelenti, hogy komoly esélye van annak, hogy az előirányzat összegénél nagyobb lesz a teljesítés, ami növeli a hiányt.
A 2026. évi költségvetési törvényjavaslatban a felülről nyitott, lényeges összegű, azaz a kiadási főösszeg 0,15 százalékát meghaladó összegű kiadási előirányzatok összértéke a kiadási főösszeg 42,3 százalékát tette ki. Ez annak ellenére is kockázat, hogy ezeket az előirányzatokat kellő gondossággal tervezték meg. A felülről nyitott, lényeges összegű kiadási előirányzatok összegének 0,3%-át érintően azonosított az ÁSZ elégségességi kockázatot.
A Számvevőszék rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján végzett számításaink szerint a Csecsemőgondozási díj előirányzatát érintően 4,6 milliárd forint összegű, a Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzatát érintően pedig 30 milliárd forintösszegű túllépés valószínűsíthető. A Szociálpolitikai menetdíj támogatás 150 milliárd forint összegű előirányzata és az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése 106 milliárd forint összegű előirányzata tervezéséhez kapcsolódó háttérszámítások, alkalmazott paraméterek és egyéb figyelembe vett tényezők nem kerültek teljes körűen átadásra az ÁSZ részére, ezért az előirányzatok számításokkal nem megalapozottak.
A Számvevőszék becslése szerint a Szociálpolitikai menetdíj támogatás előirányzat 5,8 milliárd forint, míg az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése előirányzat 8 milliárd forint összegű elégségességi kockázatot hordoz. A négy tételt összeadva az elégségességi kockázat becsült összege 48,4 milliárd forint.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is kiemelt figyelmet szenteltünk a költségvetési intézmények előirányzatai tervezésének vizsgálatára. Ebben az évben hat olyan költségvetési intézménycsoportot értékeltünk részletesebben, amelyek az ÁSZ ellenőrzések fókuszába kerültek a tavalyi év során.
Jóllehet, a górcső alá vett intézmények esetében évről-évre szembeötlően nagy volt az alultervezettség az év végi teljesítési adatok alapján, 2026-ban sem láttunk számottevő elmozdulást ezen a téren, különösen a nagyobb intézménycsoportok dologi és felhalmozási kiadásai esetében. Az elemzett intézmények esetében elsődleges fontosságú lenne reális, a korábbi évek teljesítési adatait jobban közelítő tervszámok beállítása, mivel ez biztosítaná a leginkább a költségvetési transzparenciát.
Számvevőink arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált intézmények esetében 2026-ban is felmerül annak a kockázata, hogy év közben a kiadások teljesítéséhez többletforrások biztosítására lesz szükség.
Tisztelt Országgyűlés!
A költségvetési törvényjavaslat véleményezésének legösszetettebb feladatát a harmadik kérdés megválaszolása jelenti, azaz annak értékelése, hogy az azonosított kockázatok – a tartalékok figyelembevételével – veszélyeztetik-e az államadósság-szabályra és a hiányra vonatkozó törvényi előírások teljesíthetőségét? A kérdés megválaszolását célszerű a hiánnyal kezdeni, mivel az az egyik meghatározó tényezője az államadósság alakulásának is.
Tavaly év végén a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvénynek a kormányzati szektor hiányára vonatkozó követelményeit az Országgyűlés módosította. Az új szabályozás szerint a központi költségvetésről szóló törvényben a kormányzati szektor egyenlegéről az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban kell dönteni.
A változást az indokolta, hogy módosult az uniós szabályozás. Az Európai Unió Alapszerződésében rögzített fő cél, a kormányzati szektor hiányának a GDP három százaléka alatt tartása nem változott. Ugyanakkor az Európai Parlament és a Tanács egy 2024-ben hatályba lépett rendelete értelmében azoknak a tagállamoknak, amelyekben a kormányzati szektor hiánya GDP 3 százalékát tartósan meghaladja, és ezért ún. túlzott-deficit eljárás alá tartoznak egy négyéves hiánycsökkentési programot, az un. középtávú költségvetési-strukturális tervet kell kidolgozniuk, az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Tanácsával jóváhagyatniuk, majd végrehajtaniuk.
Mindez azt jelenti, hogy ezen tagországokkal szemben nem a GDP 3 százalékát meg nem haladó hiány elérése, hanem a hiány megfelelő ütemű csökkentése az aktuális követelmény. Tekintettel arra, hogy ezen tagországok közé tartozik Magyarország is, a magyar költségvetéssel szemben is az a követelmény, hogy tervezett hiánya az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott középtávú költségvetési-strukturális tervvel legyen összhangban. Bonyolítja a helyzetet, hogy az Európai Unió Tanácsa nem a hiány mértékére, hanem az ún. nettó kiadási pályára vonatkozóan fogadott el ajánlást, azt feltételezve és számításokkal alátámasztva, hogy az elfogadott pálya 2026-ra elvezet a GDP 3 százaléka alatti hiányhoz.
A költségvetési törvényjavaslat az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát 2026. évre 4 218,5 milliárd forintban határozza meg, ami a törvényjavaslat indoklásában bemutatott, 2026. évre tervezett 95 747,0 milliárd forint értékű GDP 4,4%-át teszi ki. Ezt kiindulási pontnak tekintve a törvényjavaslat indokolásában ismertetett levezetés szerint 2026. évre a kormányzati szektor eredményszemléletű, uniós módszertan szerint számított hiányát3 588,2 milliárd forintban tervezték meg, ami a prognosztizált GDP 3,7%-át teszi ki. Ez nincs összhangban az Európai Unió hatályos jogával, és emiatt nem teljesíti a hivatkozott magyar törvényi követelményt sem.
Ugyanakkor az Európai Bizottság 2025 márciusában bemutatta az ún. „REARM Europe” tervet, amelynek keretében a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválása részeként lehetővé válna a tagállamok számára, hogy a 2025-2028. közötti időszakban eltérjenek a túlzottdeficit-eljárás szerinti korrekciós pályától, amennyiben ez a védelmi kiadás növekménye miatt történik. Magyarország a nemzeti mentesítési záradék aktiválására vonatkozó kérelmet benyújtotta, amelynek Európai Bizottság által történő értékelésére várhatóan 2025. június 4-én kerül sor.
Magyarországon a honvédelmi kiadások a GDP arányában 2022. óta jelentősen emelkedtek, így a fent ismertetett szabályok elfogadása nagyobb mozgásteret jelentene a kiadások, és ezen keresztül a hiány növelésére a jelenlegi mértékekhez képest. Az előbbiekből következően a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 3/A §-ának való megfelelés feltétele, hogy a védelmi kiadások növekményének figyelembevételét lehetővé tevő uniós jogi szabályozás megszülessen, valamint a Magyarország által benyújtott nemzeti mentesítési záradék aktiválására vonatkozó kérelmet az Európai Bizottság pozitívan értékelje.
Erre a helyzetre tekintettel a törvényjavaslat 77. §-a felülvizsgálati kötelezettséget fogalmaz meg. Ennek értelmében a Kormánynak az Európai Unió fent említett intézkedései véglegeződése után, de legkésőbb 2025. december 31-ig felül kell vizsgálnia, hogy a költségvetési törvény szerinti kiadások, bevételek és egyenleg megfelelnek-e az európai uniós követelményrendszernek. Amennyiben a Kormány vizsgálata arra az eredményre jut, hogy az előbbiek nem felelnek meg az uniós követelményeknek, akkor a Kormánynak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a megfelelőség biztosítása érdekében.
Térjünk át az államadóssággal kapcsolatos követelmények teljesülésére! Magyarország Alaptörvényében és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel a Magyarország 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényben a GDP arányos államadósság 2026. év végi tervezett értékét oly módon kell meghatározni, hogy az a 2025. év végi várható értékéhez képest csökkenjen. A költségvetési törvényjavaslat szerint az államadósság-mutató 2026. december 31-ére tervezett mértéke 72,3 százalék, ami a 2025. december 31-én várható 73,1%-os mutatóhoz képest 0,8 százalékponttal csökken, ezáltal eleget tesz az Alaptörvényben meghatározott követelménynek.
A 2026. évben az államadósság-mutató előző évhez viszonyított 0,8 százalékpontos tervezett csökkenését az államadósság 7,7%-os emelkedése és a nominális GDP 9,0%-os prognosztizált növekedése eredményezi, vagyis a 2026. évi államadósság-mutató értékének csökkenése, nem az államadósság csökkenésének, hanem a nominális GDP államadósságnál várhatóan nagyobb ütemű növekedésének köszönhető.
Az államadósság-szabály betartása határainak megállapítása céljából a Számvevőszék érzékenység vizsgálatot végzett. Azt számszerűsítettük, hogy az államadósság-mutató tervezett 0,8 százalékpontos, azaz a törvényi minimumot, az előző évhez képest történő csökkenést 0,7 százalékponttal meghaladó csökkenése mekkora ún. implicit tartalékot jelent. Ez alatt azt értjük, hogy milyen mértékű makrogazdasági, illetve költségvetési kockázat kezelésére képes. Számításaink szerint az államadósság-szabály akkor nem teljesülne, ha az államadósság – a nominális GDP prognosztizált növekedés mellett – további 713,6 milliárd forintot meghaladó mértékben növekedne, vagy pedig a nominális GDP növekedési üteme – a tervezett államadósság mellett – nem érné el a 7,9 százalékot. Ez 3,2 százalékos reál GDP növekedést jelentene a prognosztizált 4,1 százalékkal szemben.
Milyen explicit tartalék előirányzatokat tartalmaz a törvényjavaslat? A Központi tartalékok összege 1 171,8 milliárd forint, ami a 2024. évi felhasználásnál 13,6 százalékkal, a 2025. évi törvényi előirányzatnál 27,9 százalékkal magasabb összeg. Az összeg emelkedése mögött a Rendkívüli kormányzati intézkedések és a Céltartalékok előirányzatainak növekedése áll.
A céltartalék olyan kormányzati intézkedések fedezetéül szolgál, amelynek rendeltetését már meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert. Az ÁSZ számításai szerint a már nyilvánosságra hozott bérnövelő intézkedések (például a pedagógusok és a szakképzésben oktatók, a vízügyi ágazat dolgozói illetményemelései, a rendvédelmi hivatásos állomány fegyverpénze, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése), valamint a törvényjavaslatban felsorolt egyéb céltartalék felhasználási jogcímek kiadásainak fedezetére a céltartalék elégséges. Ugyanakkor a céltartalék csak a törvényjavaslatban rögzített célokra használható fel, az egyéb, év közben bekövetkező kockázatok kezelésére nem alkalmas.
A költségvetés általános célú tartalékaként a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata szolgál. E tartalék előirányzata 192 milliárd forint, amely összeg a 2025. évre tervezett előirányzatnál 92 milliárd forinttal magasabb.
Az ÁSZ Vélemény összesen 83,8 milliárd forint összegű teljesíthetőségi és elégségességi kockázatot állapított meg, következésképpen ezek kezelésére a Rendkívüli kormányzati intézkedések 192 milliárd forint összege fedezetet biztosít. Ugyanakkor célszerűnek tartjuk, hogy az Országgyűlés az ÁSZ által számszerűsített kockázatokat a költségvetési törvény megfelelő módosításával szüntesse meg, mert így a teljes 192 milliárd forint felszabadul a makrogazdasági kockázatok bekövetkezése, illetve egyéb elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására, valamint a rendkívüli kiadások teljesítésére.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!