2012. március 28-án jelent meg a Transparency International magyarországi vezetője, Alexa Noémi Indexnek adott interjúja. A megjelentekkel kapcsolatban az Állami Számvevőszék az alábbi állásfoglalást teszi közzé.
A Transparency International magyarországi vezetője, Alexa Noémi az Indexnek adott, 2012. március 28-án megjelent „Már lefizetni sem kell” című interjújában az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban az alábbi kijelentéseket tette:
1. „A jelentésben nem konkrét korrupciós esetekre, inkább ügyekre hivatkozunk. Például, hogy az Állami Számvevőszék elnöke előző nap még frakcióvezető-helyettes volt. (…) a kontrollintézmények függetlensége megkérdőjelezhető. A közpénzek elköltését ellenőrző intézmények lehet, hogy nem működtek jól, de a szabályok megfelelőek voltak és a vezetők is a helyükön voltak. Ez ma egyértelműen romlott.”
2. „És akkor az ÁSZ-ról nem is beszéltem – minden választás után aláírják a pártok elszámolását, hogy betartották a 386 milliós keretet, miközben a vak is látja, hogy ennek többszörösét költik.”
3. „A Közbeszerzési Tanácstól akartunk adatokat szerezni. A tanács új épületet bérelt, a felújításra nem írt ki közbeszerzést – pedig nyilván kellett volna. A keretekbe belefért, de legalább a Közbeszerzési Tanács lehetne az, aki példát mutat. Jeleztük az ÁSZ és a GVH elnökének, de egyikük se gondolta, hogy az ő feladata lenne eljárást indítani.”
Az Állami Számvevőszék megdöbbenéssel olvasta a Transparency International magyarországi ügyvezetőjének kijelentéseit.
A fentiekkel kapcsolatban ezért az alábbi állásfoglalások közzétételét kérjük.
1. Teljesen megalapozatlan, légből kapott és méltánytalan, hogy Alexa Noémi a „korrupciós ügyekkel” kapcsolatban hozza fel példaként az ÁSZ elnökének megválasztását. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét és alelnökét, Domokos Lászlót és Warvasovszky Tihamért 2010. július 5-ei hatállyal, az akkor hatályos, de egyébként a korábbi évek szabályozásával is megegyező törvények maradéktalan betartásával választotta meg az Országgyűlés. Az Alexa Noémi által sugalmazottal szemben az igazság az, hogy az elnöki poszt betöltése épp hogy a törvényesség helyreállítását és az alkotmányos normáknak való megfelelést jelentette. Kovács Árpádnak, az ÁSZ korábbi elnökének ugyanis 2009. december 9-én lejárt a mandátuma, vagyis a szervezet több mint fél éven keresztül választott vezető nélkül működött. Ez működési és alkotmányos kockázatot is jelentett, az új vezetők megválasztása így elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a szervezet el tudja látni törvényben előírt feladatait.
Tételesen nem felel meg a valóságnak, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a megválasztását megelőző napon frakcióvezető-helyettes volt. Alexa Noémi minden bizonnyal nagy alapossággal készült fel a Számvevőszék ügyeiből, így érhetetlen, hogy miképp kerülhette el a figyelmét az ÁSZ elnökének az ÁSZ hivatalos honlapján is fellelhető önéletrajza, amelyből egyértelműen kiderül, hogy Domokos László nem hogy a megválasztását megelőző nap, de már az azt megelőző években sem volt frakcióvezető-helyettes.
Az Alexa Noémi által mondottakkal ellentétében az Állami Számvevőszék függetlensége nemzetközi összevetésben is szinte példátlan biztosítékokkal védett. Magyarország a tavaly nyáron hatályba lépett új számvevőszéki törvénnyel a világon az egyik első olyan ország lett, amely teljes mértékben megfelel a függetlenséggel kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak. Munkánk egyértelmű elismerését jelenti, hogy az európai számvevőszékeket tömörítő EUROSAI függetlenséggel kapcsolatos albizottságának koordinálására is az Állami Számvevőszéket kérték fel.
Az ország és a nemzetgazdaság szempontjából is káros, hogy a fenti kijelentések megalapozatlanok ugyan, de mégis alkalmasok a Számvevőszék munkájának hiteltelenné tételére és így ellehetetleníthetésére. Annak fényében különösen érthetetlenek Alexa Noémi szavai, hogy a Transparency International az idei Nemzeti Integritás Tanulmányban is fontos célnak nevezte az ÁSZ-javaslatok végrehajtásának megerősítését, és ezzel közvetetetten elismerte azok megalapozottságát, pártatlanságát és hasznosságát.
2. A Transparency International ügyvezető igazgatójától elvárható, hogy pontosan ismerje a magyar közjogi berendezkedést, azaz tudja, hogy az Állami Számvevőszék jogalkalmazó szerv. Az ÁSZ a hatályos jogszabályban biztosított keretek között végzi a pártok, illetve a választásokra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését. Kiterjesztő jogértelmezésre nincs lehetősége, többletellenőrzési jogosítványokat nem alkalmazhat. Alexa Noémi fenti szavai így arra utalnak, hogy a Transparency International ügyvezető igazgatója a törvényes kereteken való túllépést és a jogszabályok megsértését várja el a Számvevőszéktől, amit természetesen határozottan visszautasítunk.
Az ÁSZ a pártok ellenőrzéséről kiadott jelentéseiben egy évtizede jelzi a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondásokat és anomáliákat. A Számvevőszék több alkalommal javasolta a kormánynak a pártfinanszírozás átláthatóságának fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását, illetve a kampányfinanszírozás átláthatósága és ellenőrizhetősége érdekében a választási eljárásról szóló törvény módosítását.
3. A törvények szerint az ÁSZ akkor kezdeményezhet jogorvoslati eljárást, amennyiben feladatköre ellátása során szerez tudomást a közbeszerzési törvény megsértéséről. Márpedig ebben a konkrét esetben ez a feltétel nem volt adott, az Alexa Noémi által említett beszerzést ugyanis az Állami Számvevőszék nem vizsgálta, így azzal kapcsolatban az ÁSZ nem is kezdeményezhetett eljárást.
—
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek megállapításai, illetve javaslatai azt a célt szolgálják, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás szabályos, átlátható és hatékony legyen. A Számvevőszék az ellenőrzéseit szigorú szakmai standardok alapján végzi, munkánk hasznosulásához pedig elengedhetetlen, hogy tevékenységünk médiabeli megjelenése korrekt és torzításoktól mentes legyen. Az Állami Számvevőszék a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések a magyar demokratikus jogállam alapjait is veszélyeztetik.
Meggyőződésünk, hogy a Magyarországról, illetve a magyar állam intézményeiről véleményt alkotó nemzetközi szervezetektől joggal elvárható, hogy ne vonjanak le következtetéseket ténybeli tévedésekből, illetve hogy egyértelművé tegyék, egyes megállapításaikat milyen dokumentumokra, kutatásokra, elemzésekre alapozzák. Félő, hogy ezen módszertani átláthatóság hiányában a tények és a Transparency International egyes munkatársainak szubjektív véleménye nem különül el egymástól.