Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentésében a Velencei-tó vízpótló rendszerének rehabilitációját megalapozó kutatások és hatástanulmányok elvégzését javasolja a stabil vízmennyiség hosszú távú biztosítása érdekében. Az ÁSZ emellett szükségesnek tartja a vízpótlást támogató létesítmények másodlagos célú hasznosítás kereteinek felülvizsgálatát is.
Az ÁSZ ellenőrzésének célja annak értékelése volt, hogy eredményesek voltak-e a Velencei-tó fenntartható vízpótlásának megteremtése érdekében tett intézkedések, azok hozzájárultak-e a tó aszályos időszakokban tapasztalható nagyarányú vízszintcsökkenésének elkerüléséhez, vízmennyiségének jó állapotba kerüléséhez és a jó állapot fenntartásához.
A jelentés rögzítette, az elmúlt évek hazánkat is érintő aszályos időjárása a turizmus egyik kiemelt célállomásának tekinthető Velencei-tó állapotát is hátrányosan érintette: vízszintje – egy rövid átmeneti időszakot leszámítva – az elmúlt években nem érte el a minimum szabályozási szintet (130 cm-t). Az ÁSZ ellenőrzése egyebek mellett azt is vizsgálta, hogy az 1970-es évek végére kiépített vízpótló rendszer mellett hogyan fordulhat elő tartósan vízhiányos állapot.
Az ellenőrzés rámutatott arra, hogy a tározókon létesítésük óta jelentősebb állapotmegőrző, illetve -javító beruházást nem végeztek, ezért állapotuk leromlott, a 2020-as évekre alkalmatlanná váltak a Velencei-tó vizének pótlására, maradéktalanul nem töltötték be eredeti funkciójukat.
Jóllehet az ellenőrzött időszakban megtett intézkedések támogatták a Velencei-tó vízmennyiségének jó állapotba kerülését, az ÁSZ az ellenőrzés eredményeire, megállapításaira alapozva javaslatot fogalmazott meg a tó vízpótlását érintő rehabilitációs fejlesztések hosszú távú tervezésére, annak széleskörű hatástanulmányokkal való alátámasztására.
A teljes jelentés ide kattintva érhető el.