1870. június 21-én, 151 évvel ezelőtt hirdették ki a főrendiházban az Állami Számvevőszék felállításáról és hatásköréről rendelkező törvénycikket. Ezzel a történelmi eseménnyel létrejött az első önálló magyar Állami Számvevőszék (korabeli néven Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék) Gajzágó Salamon vezetésével. Több mint másfél évszázaddal a megalapítása után, a modern Számvevőszék kiemelt hangsúlyt helyez a tanácsadó, tudásmegosztó tevékenységére, amit az Országgyűlés múlt hét kedden elfogadott határozata is megerősített.
Már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során elvárás volt egy olyan intézmény, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a Kincstárt és a köz javára azt nyilvánossá teszi. Ennek megfelelve az 1848. évi III. törvénycikkely 37. §-a rögzítette először a magyar országgyűlés költségvetési jogát. Az 1848/49-et követő két évtized viharos történelmi eseményei megakadályozták e jog teljes körű gyakorlását, az 1867-es kiegyezés azonban új korszakot nyitott és egyre világosabbá vált, hogy az országgyűlés megfelelő támogatás nélkül nem képes költségvetési kontrollt gyakorolni. A felismerést tettek követték és 1869. november 16-án Gróf Lónyay Menyhért előterjesztette javaslatát az „országos főszámvevőszék” felállítására.
A törvényjavaslat 1870 tavaszán megkezdett részletes vitája 1870. június 21-én zárult le, amikor kihirdették a főrendiházban az Állami Számvevőszék felállításáról és hatásköréről rendelkező törvénycikket. Ezzel létrejött az első önálló magyar Állami Számvevőszék (korabeli néven Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék) Gajzágó Salamon vezetésével. Az új intézmény – a mai Számvevőszékhez hasonlóan – a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.
A független Számvevőszék működését az 1947-es kékcédulás választást követő politikai fordulat következtében 1949-ben rendeletileg megszüntették. Ezzel mintegy négy évtizeden keresztül nem volt független közpénzügyi ellenőrzés Magyarországon. Az Állami Számvevőszék 40 év után, 1989. október 23-án jött létre újra a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg. Működését pedig hivatalosan 1990. január 1-jén kezdte meg ismét.
A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény, valamint annak első sarkalatos törvénye, a már 2011. július elsejétől hatályos új számvevőszéki törvény jelentősen megerősítette a Számvevőszék ellenőrzési lehetőségeit és megteremtette a számvevőszéki munka széleskörű hasznosulásának alapjait. Mindezt az elmúlt 10 évben az Országgyűlés számos határozatával tovább erősítette, illetve bővítette.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, 2021. június 8-án, az ÁSZ 2020-as tevékenységéről szóló parlamenti vitában úgy fogalmazott: „az Állami Számvevőszék az Alaptörvényben definiált garantőr szervezet, amelynek célja nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés, a pozitív változások elindítása és fenntartása. Mindezek alapján a Számvevőszék az Alaptörvényben deklarált normáknak és értékeknek megfelelően működő, Magyarország gazdasági szuverenitása fölött őrködő szervezet” – húzta alá az ÁSZ elnöke.
Az ÁSZ elnöke kifejtette: „a Számvevőszék a COVID-19 világjárvány miatt alapjaiban megváltozott körülmények között is ellátta a jogszabályokban előírt feladatait, valamint nagy hangsúlyt helyezett a tudásmegosztó, tanácsadó tevékenységére.” Ezt erősítette meg az Országgyűlés a 2021. június 15-én elfogadott határozatában, amelyben kimondta, hogy – a jól irányított állam működésének elősegítése érdekében – támogatja az Állami Számvevőszék ellenőrzési és elemzési feladatai mellett a tanácsadó szerepének erősítését a közpénzügyi helyzet, a közfeladatellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében.
Horváth Bálint, szóvivő