Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Duna hajózhatóságával foglalkozó legfrissebb jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyó vízszintjének egyre szélsőségesebb ingadozása miatt kockázatot jelent a hajózás biztosítása, az abban rejlő gazdasági potenciál kiaknázása. A hajózás feltételeinek javítása, a gázlók kotrása, a kimélyült folyómeder szintjének megemelése és a hajóútszűkületek megszüntetése ugyanakkor környezet-, természet- és vízbázisvédelmi szempontból is körültekintést igényel.
Az ÁSZ ellenőrzésének célja annak értékelése volt, hogy a Duna biztonságos hajózhatóságának fenntartása és fejlesztése érdekében tett intézkedések, a felhasznált hazai és uniós források hozzájárultak-e a nemzetközi előírásokban és ajánlásokban foglaltak eléréséhez. Az ÁSZ azt is megvizsgálta, hogy a gazdaságpolitikai célkitűzések mellett érvényesültek-e a környezetvédelmi, fenntarthatósági és vízgazdálkodási szempontok.
A jelentés kiemelte, hogy a dunai hajózást érintő ágazati stratégiai célkitűzések egzakt meghatározásának hiánya miatt nem volt biztosított a hajózhatóságot veszélyeztető tényezők tervszerű kezelése. Ezenfelül a hazai jogszabályi keretrendszer a hajózhatóság kritériumait néhány esetben a nemzetközi elvárásokhoz képest szigorúbban határozta meg, amelyek biztosítása az esetlegesen szükségessé váló folyószabályozási beavatkozások miatt ökológiai és vízbázisvédelmi szempontból viszont kockázatot hordoz. Az ÁSZ véleménye szerint Magyarország számára az Európai Unió elvárásainak való megfelelés önmagában is kihívást jelent, mivel a folyó hazai szakaszán nemzetközi összehasonlításban is jelentős számú ún. kritikus folyószakasz található.
Az ellenőrzés ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az ellenőrzött vízügyi igazgatóságok a rendelkezésükre álló erőforrások mértékéig ellátták a hajóút fenntartásának feladatait, noha a létszám- és eszközállomány terén felmerülő hiányosságok időről-időre veszélyeztették a feladatellátás zavartalanságát és minőségét. Nehézséget jelentett az is, hogy a hajóút fenntartására a központi költségvetésben elkülönítetten nem jelentek meg előirányzatok.
Az uniós támogatással megvalósult projektek összességében hozzájárultak a hajózhatóság egyes tényezőinek javításához, így különösen a hajózási szolgáltatások bővítéséhez, azonban több projekt nem érte el a várt eredményeket a hiányos tervezés és a megvalósítási késedelmek miatt. A kívánt eredményektől való elmaradás a pénzügyi és szakmai megalapozottság hiányosságaira vezethető vissza. Emellett a hajózhatóság fizikai paramétereinek fejlesztését szolgáló beavatkozások a Duna nemzetközi víziút szakaszán az ellenőrzött időszakban nem történtek.
Az ÁSZ az ellenőrzés eredményeire alapozva javaslatokat fogalmazott meg többek között a hajózásra és a vízi utak fejlesztésére vonatkozó koncepció kialakítására, a hajózhatóság paramétereit rögzítő jogszabályi előírások felülvizsgálatára, a dunai víziút fejlesztéséhez kapcsolódó projektek teljeskörű megvalósítására és lezárására, a dunai víziút fenntartási feladataihoz szükséges források központi költségvetésben történő elkülönített biztosítására és a kapcsolódó forrásallokáció kialakítására, valamint a dunai víziút fenntartásához szükséges személyi feltételek rendelkezésre állásának felülvizsgálatára.
A teljes jelentés ide kattintva érhető el.